Breadcrumbs


Upitnik


Po mom mišljenju školske uniforme za učenike bi trebalo da se uvede u škole :

DA - 29.6%
NE - 70.4%

Ukupno glasova: 27
Glasanje u ovoj anketi je zavrseno u: 31 maj 2017 - 00:00

Kérdőív


Véleményetek szerint be kelle-e vezetni az iskolai eggyenruhákat a tanulók részére az iskolákban ?

IGEN - 36%
NEM - 64%

Ukupno glasova: 25
Glasanje u ovoj anketi je zavrseno u: 31 maj 2017 - 00:00

Statistika Posetilaca


Danas:6
Juče:26
Nedelju dana:97
Mesec dana:334
Ukupno:44682

Facebook Likebox




Tačno Vreme




MIHALJ ŠAMU (1907-1941)

                Mihalj Šamu rođen je 22. oktobra 1907. u Bačkom Petrovom Selu. Njegov otac, Imre Šamu, je bio zemljoradnik,koji je puno radio, da bi mogao da prehrani svojih šestoro dece. Mali Mihalj je skoro napunio četiri godine kada je izgubio svoju majku, Veronu Pataki.

                Tokom svog detinjstva morao je puno da pomaže kod kuće, ali je uprkos tome sa dobrim ocenama završio šest razreda osnovne škole. Nije napunio ni dvanaest godina kada je napustio svoje rodno selo i otišao u Suboticu da bi postao obućar.

                1925. godine sa malim prtljagom i znanjem samo mađarskog jezika, krenuo je u svet. Išao je za hranom i završio u Beogradu, gde je živeo godinu i po dana. Radeći četrnaest sati dnevno jedva je zaradio novac za skroman život. Tu je shvatio da ne postoje dobri poslodavci, i ako ih ima da to ništa ne menja; problem je u sistemu, koji određuje vezu među ljudima. Tada stupa u Nezavisni Sindikat.

                1927 godine stigao je u Novi Sad. Stupio je u kontakt sa vođama Nezavisnog Sindikata. Tu je upoznao Andraša Polgara, Ernea Kiša, Jožefa Abta i druge. U decembru 1928 postao je član JKP-a.

                Tada još uvek nije imao problema sa policijom, iako su se aktivnosti radničkog pokreta događale među ozbiljnijim okolnostima. Vlasti su počele da obraćaju pažnju na komunističku opasnost.

                1929 je odslužio vojni rok. Nakon toga, 1931 samo je kratko vreme boravio u Bačkom Petrovom Selu, te je ponovo otišao za Novi Sad. Tu se priključio pokretu. Saznao je od svojih poznanika da je Jožef Abt je kažnjen sa sedam godina zatvora, ali da je pobegao i živeo u Beču. Slična sudbina je zadesila mnoge njegove prijatelje. Prva stvar koju je Mihalj uradio, bila je sakupljanje pomoći porodicama zatvorenih.

                Zime 1932 Jožef Abt se vratio iz Beča, te ga je Mihalj Šamu smestio kod svoga brata Ištvana u Bačkom Petrovom Selu. Od tada su njegove aktivnosti postale sve rasprostranjenije.

                Formirala se grupa od četvorice, čiji članovi su bili Mihalj Šamu, Erne Kiš, Hugo Štraser i Mirko Petrović. Bili su jako aktivni. Mihalj Šamu je često išao u Adu, Bačku Topolu i tamo se organizovao. U Novom Sadu je organizovao širenje prvomajskog proglasa. Na njegovo naređenje 26. aprila članovi pokreta su podelili letke na raznim delovima grada. Leci su stigli i do Bačkog Petrovog Sela, Ade čak i do Bačke Topole. Policija je već 27. aprila pokrenula poteru protiv distributera letaka.

                Mihalj Šamu je uhapšen 28. aprila u deset sati pre podne. Već u jedanaest sati diktirao je svoje podatke u kancelariji islednika Miodraga Jovanovića. Tokom prvog ispitivanja sve je poricao. Na sud je stiglo njih sedamdeset dvoje. Tokom sedam i po meseci mnogo puta su bili ispitivani.

                6. decembra 1933. u devet pre podne predsednik saveta novosadskog suda otvorio je suđenje.

                Optužba je bila: komunističke aktivnosti, organizovanje, deljenje letaka, stavljanje crvenih zastava, ilegalni rad protiv postojećeg sistema.

                Tokom četvorodnevnog suđenja javni tužilac je spominjao optužene samo kao, Mihalj Šamu i drugovi ili Mihalj Šamu, Hugo Štraser, Erne Kiš i drugovi. Zapisnici suđenja svedoče da su od optuženih samo trojica priznali da su članovi JKP-a. Mihalj Šamu je osuđen na tri godine zatvora, a drugostepeni sud je to produžio na pet godina.

                U Mitrovačkom zatvoru je proveo 5 godina. Izašao je 1. maja 1938. kao dobro treniran komunista i odmah je počeo rad. Ni policija nije sedela skrštenih ruku. Mihalj Šamu je morao da se javi dva puta nedeljno policiji, i morao je da kaže gde je išao, sa kim se nalazio i pričao. Ipak je bio aktivan. U Bečeju je osnovao lokalno rukovodstvo JKP-a, šta je 1940. godine reorganizovao u opštinsko rukovodstvo. Mihalj Šamu je izabran za pokrajinskog člana rukovodstva 1940.

                Početkom okupacije 1941. godine, Mihalj Šamu i drugovi iz partije nastavili su borbu. Podsticali su stanovnike na otpor. Nakon poziva na oružanu borbu JKP-a, Mihalj Šamu je organizovao prve akcije. Posle tih akcija osudili su na zatvorsku kaznu desetoricu Bečejaca i dvadesetoricu Petrovoselaca. Mihalj Šamu se povukao u ilegalu. Odlazi iz Bačkog Petrovog Sela, u Suboticu kod roditelja pisca Ištvana Lataka.

                10. novembra 1941. policija je saznala da se Mihalj Šamu vratio u Bečej. Civilni agenti, inspektori su opkolili njegovo mesto boravka. Mihalj Šamu nije mogao da se izbori sa odeljenjem koje je bilo mnogobrojnije i naoružano.

                10. novembra 1941. pao je sa oružjem u ruci najbolji komunista Bačke , koji se celog života borio za stvaranje jednog boljeg društva.

 

SAMU MIHÁLY   (1907 – 1941)

 

   Samu Mihály 1907.október 22-én született Péterrévén. Édesapja, Samu Imre földműves volt, aki sokat dolgozott, hogy valahogy eltartsa hat gyermekét. A kis Mihály még alig töltötte be negyedik életévét, mikor elveszítette édesanyját Pataki Veronát.

   Gyermekkorában sokat kellett otthon segítenie, mégis jó eredménnyel végezte el az általános iskola hat osztályát. Még tizenkét éves sem volt, amikor elhagyta szülőfaluját és Szabadkára ment, hogy kitanulja a cipész mesterséget.

   1925-ben kis batyuval, csak magyar nyelvtudással, nekivágott a világnak. Kenyér után ment, Belgrádban telepedett le, ahol másfél évet töltött. Napi tizennégy órai munkával jóformán annyit sem keresett meg, hogy szűkössen megéljen. Itt döbbent rá, hogy jó munkaadó nincs, ha akad is mitsem változtat a dolgon; a rendszerben van a hiba, amely az emberek közötti viszonyt megszabja. Belép a Független Szakszevezetekbe.

   1927-ben Újvidékre érkezett. Kapcsolatot teremtett a Független Szakszervezetek vezetőivel. Itt találkozott Polgár Andrással, Kiss Ernővel, Abt Józseffel és másokkal. 1928 decemberében a JKP tagja lett.

   Egyenlőre nem gyűlt meg a baja a rendőrséggel, noha a munkás mozgalmi tevékenység egyre súlyosabb körülmények között folyt. A hatóságok kezdtek felfigyelni a kommunista veszélyre.

   1929-ben bevonult a tényleges katonai szolgálatra. Leszerelése után, 1931-ben csak rövid ideig tartózkodott Péterrévén, ismét Újvidékre ment. Itt azonnal bekapcsolódott a mozgalomba. Megtudta, hogy társai közül Abt Józsefet hétévi szigorított börtönbüntetésre ítélték, de az megszökött és Bécsben él. Több társát is hasonló sors érte. Samu Mihály első dolga az volt, hogy segélyt gyűjtsön a börtönben sínylődők családjainak.

   1932 telén Abt József visszatért Bécsből, kit Samu Mihály bátyjánál, Samu Istvánnál helyezett el Péterrévén. Ettől kezdve Samu Mihály tevékenysége egyre szerteágazóbb lett.

   Egy négyes csoport alakult ki, amelynek Samu Mihály Kiss Ernő, Strasser Hugó és Mirko Petrović voltak a tagjai. Lázassan tevékenykedtek. Samu Mihály gyakran ellátogat Adára, Topolyára és ott is szervezkedik. Újvidéken megszervezi a május elsejei kiáltvány terjesztését. Utasítása szerint április 26-án a mozgalom tagjai késő éjszakai órákban a város különböző részein szétszórták a röpcédulákat. A röpcédulákból jutott Péterrévére is, Adára sőt még Topolyára is. A rendőrség már április 27-én megindította a nagy hajszát a röplap terjesztői ellen.

   Samu Mihályt április 28-án délelőtt tíz órakkor tartóztatták le. Már tizenegykor Miodrag Jovanović nyomozó szobájában diktálta szemályi adatait. Az első kihallgatáson mindent tagadott. A vádlottak padjára hetvenketten kerültek. Hét és fél hónapon át számtalanszor felújították a kihallgatásokat.

   1933.december 6-án délelőtt kilenc órakkor az újvidéki törvényszék ötös tanácsának elnőke nyitotta meg a tárgyalást.

   A vád: KOMMUNISTA TEVÉKENYSÉG, SZERVEZKEDÉS,   RÖPIRATTERJESZTÉS, VÖRÖSSEGÉLY,   VÖRÖS ZÁSZLÓK KITŰZÉSE, ILLEGÁLIS AKNAMUNKA   A FENNÁLLÓ RENDSZER ELLEN.

   A négy napig tartó tárgyaláson az államügyész csak úgy emlegette a vádlottakat, Samu Mihály és társai, vagy Samu Mihály, Strasser Hugó, Kiss Ernő és társai. A bírósági tárgyalás jegyzőkönyvei azt bizonyítják, hogy a vádlottak közül mindössze néhányan ismerték be, hogy a JKP tagjai. A bíróság háromévi szigorított börtönbüntetésre ítélte Samu Mihályt, a másodfokú bíróság ezt öt évre hosszabította.

   Samu Mihály öt évet töltött a mitrovicai fegyházban. 1938.május 1-én szabadult jól képzett kommunistaként és azonnal munkához látott. A rendőrség sem tétlenkedett. Samu Mihálynak hetente kétszer kellett jelentkeznie a rendőrségen, és be kellett számolnia, hol és merre járt, kivel találkozott, kivel beszélgetett. Mégis élénk tevékenységet folytatott. Becsén megalakította a JKP helyi vezetőségét, amely 1940-ben járási pártvezetőséggé szervezett át. Samu Mihály 1940-ben a tartományi pártvezetőség tagjává lett megválasztva.

   1941-ben a megszállás kezdetével Samu Mihály és társai folytatták a harcot. Szervezték a lakosságot az ellenállásra. A JKP fegyveres harcra szólító felhívása után Samu Mihály szervezte Becsén az első akciókat. A becsei határban július 19-én lángralobbantak az első búzakeresztek. Az akciók után hamarossan tíz becsei és húsz péterrévei polgárt börtönbüntetésre ítéltek. Samu Mihály illegalitásba vonul. Elhagyja Péterrévét, Szabadkára megy Laták István író szüleihez.

   1941.november 10-én a rendőrség és a csendőrség tudomást szerez arról, hogy Samu Mihály visszatért Becsére. Civilruhás ügynökök , nyomozók és csendőrök fogták körül tartózkodási helyét. Samu Mihály nem tudott megküzdeni a túlerőben lévő és állig felfegyverzett különítménnyel.

   1941.november 10-én fegyverrel a kezében elesett Bácska egyik legjobb kommunistája, aki egész életében fáradhatatlanul küzdött egy emberséges társadalom megvalósításáért.


 

Donatori:

Támogatóink:

 


2011-2017 © OŠ "Šamu Mihalj" - Bečej

PODRŠKA ZA OSTVARENJE OVOG PROJEKTA OBEZBEĐENA JE U OKVIRU "PROJEKTA PRUŽANJE UNAPREĐENIH USLUGA NA LOKALNOM NIVOU- DILS",
KOJI REALIZUJE VLADA REPUBLIKE SRBIJE, MINISTARSTVO PROSVETE I NAUKE, SREDSTVIMA SVETSKE BANKE, MEĐUNARODNE BANKE ZA OBNOVU I RAZVOJ, ZAJAM BROJ 7510YF.